3.1 A telepítés előkészítése

Az operációs rendszer cseréje nem a telepítő elindításával kezdődik, hanem a megfelelő alapanyagok beszerzésével és a hardver felkészítésével. Ha ezt a szakaszt pontosan követed, elkerülheted a leggyakoribb hibákat, például azt, hogy a számítógép fel sem ismeri a telepítő pendrive-ot, vagy nem látja a beépített SSD-meghajtót.

3.1.1 ISO fájlok letöltése és biztonsági ellenőrzése

Az első lépés a kiválasztott Linux disztribúció ISO fájljának letöltése. Az ISO egy olyan virtuális lemezkép, amely a teljes operációs rendszert és annak telepítőjét tartalmazza egyetlen fájlba csomagolva.

Honnan töltsd le?

Kizárólag a hivatalos weboldalakról! Soha ne tölts le Linux rendszert torrentoldalakról vagy harmadik fél által üzemeltetett tárhelyekről, mert ezek módosítottak, vírusosak vagy elavultak lehetnek.

Fedora sokféle változatban létezik, itt kettőt ajánlok:

• Fedora KDE
• Fedora Kinoite

Nobara Linux: nobaraproject.org

Bazzite: bazzite.gg

A Bazzite fejlesztői óriási munkát tettek abba, hogy a rendszert szinte minden létező hardvercsoporthoz egyedileg finomhangolják. A letöltési oldalon található konfigurátorral kiválaszthatod, milyen eszközre szeretnéd telepíteni:

Hagyományos asztali számítógépek (PC-k)

• desktop: Általános asztali számítógépekhez (Desktop PC).
• htpc: Házimozi PC-khez (Home Theater PC), ha a gépedet a nappaliban a tévére kötve, dedikált médiacenterré és konzollá alakítanád. BC-250-hez is ez kell.
• framework-desktop: A moduláris felépítésű Framework asztali számítógépes megoldásaihoz.

Kézikonzolok

• steamdeck: Valve Steam Deck konzolokhoz (mind az LCD, mind az OLED modellekhez).
• legion: Lenovo Legion Go, Legion Go 2 és Legion Go S készülékekhez.
• ally: ASUS ROG Ally, Ally X és Xbox Allies konzolokhoz.
• gpd: Minden GPD márkájú kézikonzolhoz (pl. GPD Win sorozat).
• onexplayer: OneXPlayer eszközökhöz.
• aokzoe: AOKZOE hordozható konzolokhoz.
• ayn: AYN készülékekhez (pl. AYN Loki).
• ayaneo: Minden Ayaneo modellhez.
• claw (BETA): MSI Claw konzolokhoz (egyelőre béta fázisú támogatással).
• handheld: Minden egyéb, a listában név szerint nem szereplő hordozható PC-s kézikonzolhoz.

Laptopok

• framework: A moduláris és könnyen javítható Framework laptopokhoz.
• laptop: Kifejezetten ASUS laptopokhoz, valamint minden más egyéb márkájú hagyományos hordozható számítógéphez.
• > Megjegyzés: Az Apple Silicon alapú (M-szériás chipekkel szerelt Mac) gépekhez való verzió (aarch64) fejlesztése már folyamatban van, de jelenleg még nem letölthető.

Tabletek

• asus-flow: ASUS ROG Flow Z13 hibrid gamer tablethez.
• minisforum: Minisforum V3 tablethez.

Egyéb

• virtualmachine: Virtuális gépekben (pl. VirtualBox, VMware, QEMU/KVM) történő teszteléshez, fejlesztéshez és futtatáshoz.

Mi az a biztonsági ellenőrzés (Checksum), és miért kötelező?

A letöltés során – a hálózat hibájából vagy a szerver terheltsége miatt – a több gigabájtos ISO fájl megsérülhet. Egy sérült ISO-ból készített telepítő hibázni fog, rosszabb esetben a telepítés félig lefut, és használhatatlan rendszert hagy maga után.

Az ellenőrzéshez a fejlesztők egy egyedi karaktersorozatot, úgynevezett SHA-256 hash-t (digitális ujjlenyomatot) biztosítanak a letöltési gomb mellett.

Az ellenőrzés menete Windows alatt:

1. Nyisd meg a PowerShell-t (Start menü -> gépeld be: PowerShell).
2. Gépeld be a következő parancsot (a letöltött fájl pontos elérési útjával és nevével): Get-FileHash C:\Users\Felhasznalonev\Downloads\bazzite.iso
3. Nyomj Entert. A program kiszámolja a letöltött fájl ujjlenyomatát.
4. Hasonlítsd össze a kapott hosszú számsort a weboldalon található hivatalos kóddal. Ha egyetlen karakter is eltér, a fájl hibás, töltsd le újra!

Megcsináltad? Jó. Lefogadom, hogy jó volt, mert ha megbízható pendrive-ra tetted, itt sosincs hiba. Egyébként az élet túl rövid ahhoz, hogy minden letöltés és másolás checksumját ellenőrizzük.

3.1.2 Bootolható pendrive készítése (Ventoy és Rufus használata)

Ahhoz, hogy a számítógéped a pendrive-ról induljon el, az ISO fájlt láthatóvá kell tenni az alaplap (BIOS/UEFI) számára. Erre két kiváló szoftver létezik Windows alatt.

A tradicionális út: Rufus

Rufus: A megbízható, pehelysúlyú eszköz bootolható pendrive készítéséhez

A Rufus az egyik legnépszerűbb és legmegbízhatóbb ingyenes program Windows alatt bootolható USB pendrive-ok készítésére. Különösen népszerű Linux-disztribúciók (Ubuntu, Linux Mint, Fedora, Manjaro stb.), Windows telepítők és egyéb bootolható ISO-k írására.

Előnyei:

• Rendkívül kicsi méretű (alig néhány megabájt).
• Gyors és stabil működés.
• Nem igényel telepítést (portable verzió is elérhető).
• Támogatja a legújabb szabványokat (GPT, UEFI).
• Rendszeresen frissül.

Hátránya:
Egyszerre csak egy operációs rendszert tud ráírni a pendrive-ra, és a folyamat során teljesen törli az eszköz korábbi tartalmát. Ez a legtöbb felhasználó számára teljesen természetes, amíg meg nem ismeri a Ventoy-t, ami több ISO-t is képes tárolni egy pendrive-on anélkül, hogy minden alkalommal újra kellene írni.

Részletes útmutató lépésről lépésre a Rufus használatához

1. Készítsd elő a pendrive-ot
   Csatlakoztass egy legalább 8 GB (ajánlott 16 GB vagy nagyobb) kapacitású pendrive-ot. A nagyobb Linux-disztribúciók (pl. teljes KDE-s vagy GNOME-s live verziók) akár 6–8 GB-ot is elfoglalhatnak, ezért a 8 GB az a minimális méret, amellyel biztonságban lehetsz.
   Fontos: Használj lehetőleg USB 3.0 vagy 3.1 szabványú pendrive-ot a gyorsabb írási sebesség miatt. Biztonsági figyelmeztetés: Győződj meg róla, hogy a pendrive-on nincsenek fontos adatok, mert a Rufus teljesen törli a tartalmát!

2. Indítsd el a Rufust Töltsd le a legfrissebb verziót a hivatalos oldalról: rufus.ie.
   Futtasd a programot rendszergazdaként (javasolt). Nem kell telepíteni.

3. Válaszd ki a céleszközt
   Az Eszköz (Device) legördülő menüben válaszd ki a pendrive-odat.
   Tippek az azonosításhoz:

   • Nézd meg a méretet (pl. 14,9 GB).
   • Ellenőrizd a meghajtó betűjelét (pl. E:, F:).
     Ha bizonytalan vagy, húzd ki a pendrive-ot, indítsd újra a Rufust, majd dugd vissza – így könnyen azonosítható.

4. Válaszd ki a bootolható ISO-t
   A Boot kijelölése (Boot selection) résznél kattints a Kiválasztás (Select) gombra.
   Tallózd be a korábban letöltött .iso fájlt (pl. bazzite-stable-live-amd64.iso).
   A Rufus automatikusan felismeri az ISO típusát és beállítja az optimális paramétereket.

5. Állítsd be a partíciós sémát és a célrendszert

   • Partíciós séma (Partition scheme): Válaszd a GPT-t (ajánlott a modern számítógépekhez). Fun fact: sokszor használtam ugyanazt a pendrive-ot a kocsi fejegységébe dugva MP3-lejátszásra, de a fejegységek csak MBR partíciós sémát és Fat32 formázott partíciót ismernek fel, ezért minden Rufus művelet után újra kellett az egészet partícionálni.
   • Célrendszer (Target system): Válaszd az UEFI (nem CSM) opciót.

   Ezek a beállítások biztosítják a legjobb kompatibilitást a mai UEFI-alapú gépekkel. Csak nagyon régi számítógépeknél lehet szükség MBR + BIOS (CSM) beállításra, és ezt a disztrónak is támogatnia kell.

6. Indítsd el az írást Kattints az INDÍTÁS (START) gombra.
   A Rufus általában automatikusan az ISO írási módot (ISO Image mode) ajánlja, ami a legtöbb Linux és Windows telepítő esetében a legjobb választás.
   Ha később a bootolás vagy telepítés során hibát tapasztalsz (pl. „missing files”, boot loop), akkor érdemes DD Image módban újraírni az eszközt. Ehhez a Rufus rákérdezhet, vagy manuálisan is kiválaszthatod a haladó beállításoknál.

További hasznos tippek

• Formázási opciók: A fájlrendszer általában automatikusan FAT32 lesz (szükséges az UEFI bootoláshoz). Nagyobb fájlok esetén (pl. Windows ISO) a Rufus néha exFAT-ra vált.
• Ellenőrzés: Az írás után a Rufus opcionálisan ellenőrizheti a pendrive integritását (hash ellenőrzés).
• Több pendrive: Ha több USB-t készítesz, a Rufus emlékszik az utolsó beállításokra, így gyorsabban haladhatsz.

A Rufus rendkívül stabil eszköz, amit milliók használnak nap mint nap. Ha betartod a fenti lépéseket és mindig a legfrissebb ISO-t és Rufus verziót használod, nagyon ritkán fordul elő probléma.

A modern csoda: Ventoy (Erősen ajánlott!)

A Ventoy egy forradalmi eszköz. Csak egyszer kell feltelepítened a pendrive-ra, ezután az eszköz egy sima meghajtóként jelenik meg a Windowsban. Nem kell többet formázni: egyszerűen másold rá az ISO fájlokat, mint egy sima film vagy zene esetében. Akár 3-4 különböző Linux ISO-t is rátehetsz egyszerre, indításkor pedig egy menüből választhatod ki, melyiket szeretnéd elindítani.

1. Töltsd le és csomagold ki a Ventoy szoftvert a hivatalos oldalról.
2. Indítsd el a Ventoy2Disk.exe fájlt.
3. Válaszd ki a pendrive-odat a listából.
4. Kattints az Install gombra. (Ez egyszeri alkalommal letörli a pendrive-ot).
5. Miután végzett, a Windowsban megnyílik egy üres Ventoy nevű meghajtó.
6. Egyszerűen másold át ide a letöltött Fedora, Nobara vagy Bazzite ISO fájlokat. Kész is vagy!

Dual bootolni akarsz egy secure bootos rendszeren Win11-gyel? Nem egyszerű, mert már az USB drive-nak is tartalmaznia kell a rendszer által elfogadott kulcsokat, ezért olvasd el ezt az angol nyelvű útmutatót és sok szerencsét!

3.1.3 BIOS/UEFI beállítások: Secure Boot, Fast Boot és SATA módok

Mielőtt bedugnád a pendrive-ot, be kell állítanunk a számítógép alaplapját (ezt hívjuk BIOS-nak vagy modernebb nevén UEFI-nek), hogy az szóba álljon a Linuxszal.

Indítsd újra a számítógépet, és a képernyő felvillanásakor nyomkodd sűrűn a belépési billentyűt. Ez alaplaptól függően általában a DEL, F2, vagy F12 gomb.

Ha bent vagy a szürkés vagy grafikus UEFI menüben (lánykori nevén: BIOS), keresd meg az alábbi három opciót (használd a kereső funkciót, ha van):

1. Secure Boot (Biztonságos indítás)

Ez a funkció hivatott megakadályozni, hogy illetéktelen szoftverek fussanak a gép indulásakor.

• Hogyan állítsd? A Fedora Workstation és a Kinoite tökéletesen támogatja a Secure Bootot, így ott bekapcsolva maradhat. Azonban a Nobara és a Bazzite (különösen az egyedi kernel-módosítások és az Nvidia driverek miatt) nem támogatja a secure bootot.
• Kezdő tipp: A telepítés és az első beállítások idejére állítsd ezt az opciót Disabled (Kikapcsolva) állapotra, hogy elkerüld az azonosítási hibákat.

2. Fast Boot / Fast Startup (Gyors indítás)

A Windows és az alaplapok egy olyan trükköt alkalmaznak, amely leállításkor nem kapcsolja ki teljesen a gépet, hanem a rendszermag állapotát kiírja a merevlemezre (egyfajta hibernáció). Ez zárolja a meghajtókat, így a Linux telepítője nem fog tudni hozzáférni az SSD-hez.

• Hogyan állítsd be? Keresd meg a BIOS-ban a Fast Boot opciót, és állítsd Disabled állapotra.
• (Fontos: Ezt a Windows vezérlőpultján belül, az Energiagazdálkodási lehetőségeknél is ki kell majd kapcsolnod "Gyors indítás" néven!)

3. SATA / Tároló mód (AHCI vs. RAID/RST)

Sok gyári laptop és asztali gép (főleg az Intel processzorosak) az Intel RST (Rapid Storage Technology) vagy VMD nevű RAID módra van gyárilag beállítva. A Linux kernel ezt a technológiát biztonsági okokból nem kezeli közvetlenül. Ha így hagyod, a Linux telepítője azt fogja jelezni, hogy nincs a gépben merevlemez/SSD.

• Hogyan állítsd? Keresd meg a Storage Options, SATA Mode vagy VMD Controller menüpontot, és váltsd át AHCI (vagy NVMe non-RAID) módra.

¶ Figyelem single-drive felhasználóknak: Ha a meglévő Windowsod mellé, ugyanarra az SSD-re szeretnéd tenni a Linuxot (Dual Boot), a SATA mód AHCI-ra váltása után a Windows nem fog beindulni, és kékhalált adhat, mert ő még a régi RAID drivert keresi. Ezt a módosítást a legbiztonságosabb akkor megtenni, ha a Linuxot egy teljesen új, különálló SSD-re telepíted, a Windowsos drive-ot pedig leválasztod.

Miután mindent beállítottál, menj a Save & Exit (Mentés és kilépés) menüpontra. A gép újraindul, te pedig készen állsz a tényleges telepítés megkezdésére!